Kathi Stefánia dolgozata
A családommal a rendszerváltás utáni időkben Debrecenben éltünk.Édesanyám két kisgyerekkel, velem és a bátyámmal otthon volt, édesapám pedig egy állami tulajdonú építőipari cégnél dolgozott. Édesapám cége a rendszerváltást követően felszámolás alá került, így rengeteg állás, köztük apukámé is megszűnt. Debrecen kis város Budapesthez képest, ezért nagyon nehéz volt új munkahelyet találnia édesapámnak. Bár a rendszerváltás sok embernek a nagy lehetőséget jelentette ( főként a vállalkozóknak illetve a tőkével rendelkező embereknek ) mégis tömegek váltak munkanélkülivé. Azelőtt kötelező volt dolgozni, hiszen az embert „munkakerülőként” megbüntették, de az új rendszerben munkanélküli segéllyel „jutalmazták” az ilyen helyzetbe kerülőket.
A családom több lehetőséget látva Budapestre költözött. Mi, gyerekek több iskola közül választhattunk, mint azelőtt, akár vallásos iskolába is mehettünk. Én egy református általános iskola első osztályába iratkoztam be, és az enyém volt az első évfolyam, ami vallásos osztályként működhetett. Orosz nyelvet sem volt már kötelező tanulni.
Az én családom mindennapjaiba nem szólt bele igazán a rendszerváltás, mindig megpróbáltunk alkalmazkodni az új helyzethez.