Rohodi Júlia dolgozata
A rendszerváltás hosszú történelmi folyamat, ami l989-ben kezdődött el. A szocializmus és az egypártrendszer többpártrendszerré, a népköztársaság köztársasággá alakult át Magyarországon. Megszűnt a varsói szerződés és a KGST. A szovjet csapatok kivonultak Magyarország területéről.
A rendszerváltás a polgár és az állam közötti kapcsolat újjászerveződését is jelentette. A tulajdon, a gazdálkodás, a politikai rendszer területein nagy változások történtek. Piacgazdaság alakult ki, és elkezdődött a privatizáció. Nőtt a gazdasági társulások száma, de az ipari termelés 5-6%-kal csökkent, a munkanélküliségek száma pedig tömeges méretűvé vált. Ezért bevezették a munkanélküli-segélyt. Jelentős áremelkedés következett be a benzin, a gázolaj, a villamos energia, a távhőszolgáltatás, és a melegvíz díjában is. Bevezették A személyi jövedelemadót, az ÁFA-t. Visszamenőleg felmondták a kedvezményes építési kölcsönt, ezzel sok család megélhetése került veszélybe. Ennek hatása a mai napig is érezhető. Rendeletet hoztak a kárpótlási-jegy életbe lépéséről. Ez aztán az évek során teljesen elértéktelenedett.
Természetesen a mi családunk életét is meghatározták ezek az események. Megszületésünk után apa másodállást vállalt, de a bevezetett személyi jövedelemadó miatt érdemesnek tűnt abbahagynia. Mivel a befizetendő adó szinte ugyanannyi volt, amennyit keresett.
Nehéz helyzetbe kerültünk, amikor a felvett építési kölcsön szerződését módosították. A kölcsön felét elengedték, de a másik felét 25 %-os kamattal kérték vissza. Ez a család akkori költségvetésének majd negyedét tette ki. Szerencsére nagypapám kárpótlási jegyét sikerült úgy eladni, hogy abból egy összegben visszafizethettük a tartozást. Számunkra tanulság az volt, hogy semmit nem vettünk fel kölcsönre.
A másik nagy változást a privatizáció okozta. Apa egy nagy termelőüzemben dolgozott, amit részekben adtak el. Mivel ő olyan területet dolgozott, ahol a munkájára utolsó percig szükség volt, ezért őt a legutolsó hullámban bocsátották el. Ennek hátránya egyrészt az volt, hogy az elbocsátások kezdetén még lehetett új munkahelyet találni. De mivel ő számíthatott sok éves munkája után végkielégítésre, nem volt célszerű felmondania, önként távoznia. Mire azonban az utolsó hullámban elbocsátották nem volt pénz a végkielégítésre. Félévig nem tudott elhelyezkedni, a végkielégítést pedig három részletben egy év múlva kapta meg.
Forrás: A magyarok krónikája